This is the sixth in a series of subtitled versions of a recent seminar given by Dr. Bill Warner in Tennessee.
His concise and carefully researched account of the history of Islam has gone viral on both sides of the Atlantic.
The Hungarian version of Dr. Warner’s talk is below, and French is in the pipeline.
Many thanks to Hermes for the translation, and to Vlad Tepes for the subtitling:
Update: As requested by Michael Laudahn, here is the complete list of subtitled versions as of October 16, 2012:
Arabic * | Hungarian | Spanish |
English | Polish | Swedish |
French | Portuguese | |
German | Russian * |
(* = assigned but not yet received; † = received but not yet posted)
The English transcript is available here.
Hungarian transcript:
00:09 | Ahogy mondtam önöknek a 9/11-i esetek kapcsán, hirtelen rájöttem, hogy feladatom bonyolult könyvek leegyszerûsítése, | |
00:14 | amit meg is csináltan egyéb dolgok mellett. | |
00:17 | Néha úgy jellemzem magam, mint olyasvalaki aki régi és vaskos könyveket olvas, | |
00:21 | és kis modern könyveket ír, melyeket akárki megérthet. | |
00:24 | És tulajdonképpen élvezem ezt. Én nem szörfölök a neten. | |
00:27 | Az emberek csalódottak amikor néha találkozunk, és némely antidzsihád aktivista kérdi: | |
00:30 | 'Láttad a honlapomat?' Nem. | |
00:33 | Még a saját honlapomat sem látogatom. | |
00:37 | Nagyon keveset érdekel a világháló, kivéve a 'Craig's List' és a yahoo meg a drudge szalagcímei. Ez van... | |
00:43 | Így tehát, szeretek vaskos és régi könyveket olvasni. Valóban szeretek. | |
00:48 | Amikor megírtam könyveimet, melyekben a Korán egyszerûen megérthetõ, gondoltam hogy | |
00:53 | ezekben Mohammed egyszerûen megérthetõ, a sháriáról és miegyébrõl szóló könyvek egyszerûen megérthetõk. | |
00:59 | Azt gondoltam: "nyerni fogunk" | |
01:01 | De nem, még a játékban sem vagyunk. | |
01:03 | Mert felfedeztem hogy egy kisebbség kivételével - és higgyétek el, kisebbség vagytok - | |
01:09 | mindenki más reakciója annak a tudatnak, annak a kérdésnek a válaszára, hogy | |
01:14 | 'Mi az iszlám valódi természete?', félelem és düh volt. | |
01:22 | Megrémülnek amikor megpróbálok elmagyarázni nekik valamit az iszlámról. | |
01:27 | Így azt gondoltam hogy amikor könyveimet kiadom, az emberek menekülni fognak. | |
01:29 | És valóban menekültek - messze tõlem. | |
01:34 | Így azt gondoltam hogy csak egy nagy kérdés van... 'mi az iszlám valódi természete?' | |
01:38 | De kiderítettem hogy van egy második, fontosabb kérdés. | |
01:42 | Miért félünk attól, hogy megismerjük az iszlámot? | |
01:46 | Nos emlékszenek amikor meséltem önöknek történeteket? | |
01:50 | Ez a dolog lényege. Könyveim tényeken alapulnak. | |
01:54 | Ezek itt tekékenykednek. | |
01:56 | De ha emberekrõl van szó, olyan mintha eladnának valamit. | |
01:59 | Akármelyik eladó meg fogja mondani önöknek: | |
02:00 | A tények másodlagosak az érzelmekkel szemben. | |
02:04 | És az érzelmeket az ember a történetekbõl meríti, többek között. | |
02:08 | Elkezdtem gondolkodni azon, hogy miért fél mindenki annyira, holott semmit sem tudnak. | |
02:14 | Hát kiderült hogy apró részleteket ismernek az iszlámról, melyek erõszakot foglalnak magukban. | |
02:20 | És ama ismeret, hogy (a muszlimok) benne voltak a rabszolgakereskedelemben, az nem igazán sokkoló. | |
02:25 | Szóval emlékeztek hogy meséltem nektek hogy a szufizmus palotájának aljából egy bizonyos szag áradt? | |
02:33 | Mindenki érezte azt a szagot, | |
02:35 | de senki sem akart beszélni róla. | |
02:38 | De ez ott van valahol mélyen, a tudat legmélyebb pontjában. | |
02:45 | Nos, a gond az, hogy nem ismerjük az iszlám történelmét. | |
02:49 | Nem ismerjür eme kérdésnek a válaszát: | |
02:56 | Ez az iszlám világa. Hogy történt ez? | |
03:00 | Kérdezhetten nagyon intelligens embereket, de nem fognak tudni választ adni erre a kérdésre. | |
03:05 | Hogy lett Észak Afrika európai-kereszténybõl arab-muszlimmá? | |
03:11 | Hogy történt ez? Valóban olyan fontos ez a kérdés? | |
03:18 | Hogy vált a közel kelet kereszténybõl muszlimmá? Fontos ez a kérdés? | |
03:24 | Azt gondolom ez egy borzasztóan fontos kérdés. | |
03:29 | Nos annak érdekében hogy megértsük hogy jött létre az iszlám világ, muszáj lesz | |
03:32 | hozzá fogni és megnézni hogy jelent meg az iszlám a világunkban. | |
03:35 | Az iszlám a bizánci birodalomba hatolt be. | |
03:41 | Tudjuk Mohammed Síra-jából (Síra - Mohammed élete) hogy utolsó napjait | |
03:45 | keresztenyek nyilkolásával és meghóditásával töltötte. | |
03:50 | Halála után, ez a folyamat folytatódott. | |
03:55 | Nos, ábrázoljuk le azt a világot, melyet az islám meghódított. | |
04:02 | Az lett megtanítva nekünk, hogy a római birodalmat a germán barbárok omlasztokkák össze. | |
04:05 | Mindenki hallotta ezt a történetet? | |
04:08 | Nos ez nem igaz, ez hamis, ez téves. | |
04:12 | Ami történt az az volt, hogy miután a germán törzsek elfoglalták rómát, | |
04:16 | a római birodalom saját vltozatát hozták létre. | |
04:19 | Megtartották a klasszikus kultúrát. Római nyelven beszéltek. | |
04:23 | Római filozófusokat és jogtudósokat vettek fel hogy tanítsák gyerekeiket és iskolákat üzemeltessenek. | |
04:31 | Nem azért foglalták el a római birodalmat, hogy tönkretegyék, hanem hogy profitáljanak belõle. | |
04:40 | A birodalom keleti része, nevezetesen a bizánci birodalom, az itt van. | |
04:45 | Namármost ez a germán invázió után van. A fontos dolog it az, hogy | |
04:49 | EZ MÉG EGY KLASSZIKUS BIRODALOM VOLT. NEM VOLT ÖSSZEOMOLVA. | |
04:55 | Róma bukása után aztán a bizánciak elkezdték fokozatosan gyakorolni politikai pefolyásukat, | |
04:59 | így ez lett a római birodalom új formája. | |
05:03 | Ez abiznci birodalom, éppen az elfoglalása elött. Ez a klasszikus világ amit az iszlám elfoglalt. | |
05:11 | Figyeljétek meg hogy a klasszikus világ még mindig fenn áll. | |
05:17 | Döntõ fontosságu megjegyezni ezt. Gyenge volt ugyan, de még mindig fenn állt. | |
05:23 | Most meglátjuk mi okozta bukását. | |
05:25 | Látni fogjuk itt az iszlám terjedését három lépésben, 25 éves idõintervallumban. | |
05:31 | Ez egy 25 éves tevékenység. Hogy volt lehetséges az, hogy az arabok | |
05:35 | azt tették a bizánci birodalommal, amire a perzsák nem voltak képesek iránban? | |
05:45 | Itt van a válasz eme kérdésre. Köze van iránnal, ami azt illeti. | |
05:49 | A görögök és a perzsák mindig is háborúban voltak. | |
05:53 | A 300-at a thermopülé szorosban, ez egy perzsa ügy volt. | |
06:05 | Nagy Sándor leigázta a perzsiaiakat. | |
06:08 | A perzsák folytatták a harcokat a rómaiak és a bizánciak ellen, és 25 évvel az iszlám hódítása elött | |
06:12 | nagy számú csaták mentek végbe, melyek legyengítették perzsiát, de még jobban a bizánci birodalmat. | |
06:22 | Aztán jött a fekete halál. A lakosság egyharmada elpusztult. | |
06:28 | Így amikor az iszlám elkezdett hódítani, a bizánci birodalom gyenge volt | |
06:32 | a perzsiával folytatott háború és a lakosság egyharmadának elvesztése miatt. | |
06:37 | A gazdaság 2/3-a összeomlott. Azt gondoljátok, hogy az Obama-féle gazdaság rossz? Ez 2/3-ad volt. | |
06:45 | Így volt egy gyenge birodalom amelyet cél által vezérelt személyek foglaltak el. | |
06:53 | Itt az a fontos, hogy ezek a zöld eme három árnyalata három különbözõ kalifát jelképez. | |
07:00 | Ezt az épülõ birodalmat olyanok kezdték létrehozni, akiket mohammed apostolainak tudnánk nevezni. | |
07:08 | Miért fontos tudi ezt? | |
07:11 | Õk ismerték Mohammedet. Egy közülük, Ali, a lányát vette el feleségül. | |
07:16 | Mostohaapja Abu Bakr volt. Ezek az emberen nem csak vallási értelemben voltak testvérek. | |
07:24 | Családi értelemben is azok voltak. | |
07:28 | Ismerték Mohammedet, ahogy én ismerem feleségemet. És mit tettek? | |
07:34 | Elmentek a koránt prédikálni? nem. | |
07:38 | Felkapták kardjaikat, felültek tevéikre és mentek támadni keresztényeket és perzsákat. | |
07:49 | Ez az iszlám valódi természete. | |
07:55 | Itt látjátok. Ez a fa gyümölcse. Tömeges rombolás. | |
08:00 | Most figyeljetek még valami másra ami itt történt. | |
08:04 | Egyiptom a földközi tenger éléskamrája volt. | |
08:09 | Szíria volt a tudományos világ szíve a klasszikus birodalomban. | |
08:15 | 25 év alatt a klasszikus civilizáció elvesztette az élelmezési forrásait és a legnagyobb tudás tõkéjét. | |
08:23 | Ez megsemmisítette a klasszikus kereszténységet. | |
08:29 | A mai kereszténység nem más mint az eredetinek egy csonkja. | |
08:37 | Miért? Ez tönkretette a belsõ magját. Átalakította. | |
08:42 | A klasszikus birodalon megsemmisítésének elsõ szakasza - ennyi. A magja megsemmisült. | |
08:53 | Jó. egy évszázad után, nézzetek itt Spanyolországot. 750 K.u., Spanyolország már majdnem muszlim. | |
09:03 | Ez gyors hódítás volt. Ez nagyon fontos lesz - mert ez nem volt - | |
09:07 | ez úgymond "egy északa lefolyása alatt" történt, egy nemzet életében. | |
09:12 | Ez a brutális támadás a kulcsa annak, hogy miért félünk az iszlámtól. | |
09:20 | Nos, most olyan történelmet fogtok látni, melyrõl elõzõleg még nem hallottatok. | |
09:24 | Én nem történész vagyok, hanem tudós, és következtetni tudok az adatokból. | |
09:32 | Mohammed élettörténetének elolvasása után láttam, hogy elõzõleg csak hazudtak nekem. | |
09:36 | Arról hogy mi okozta a sötét középkórt. | |
09:41 | Nem a római barbárok okozták a sötét középkórt. | |
09:44 | Túl hülyék lettek volna ahhoz, hogy megtanulják a római jogot s miegyebet? persze hogy nem. | |
09:48 | Elõször is, azok a barbárok németek voltak, ugyanazok akik felépítették németországot. | |
09:56 | Nagyon intelligens emberek voltak. Semmi összeomlást nem okoztak. | |
10:00 | De ez a classzikus történelem. Ezt fogják tanítani nektek ha a Vanderbildtbe mentek. | |
10:07 | Na akkor lássuk az adatokat. Sok ókori Klasszikus mûveket fordítottak le | |
10:10 | nemrég egy adatbázisba, így ezek elérhetõk. | |
10:19 | Terjedelmes archeológiai kutatásokat végeztek a tenger alatt és a földközi tenger peremén. | |
10:23 | Ezeken a kutatásokon keresztül végig követhetjük a történelmet és a gazdaságokat. | |
10:27 | Amit mutattam nektek a gazdaság összeomlásáról, az az elsüllyedt hajók tanulmányozásából lett következtetve. | |
10:35 | Mert ha az ember nem vásárol sokat - mondjuk tíz hajóbol egy elsüllyedt - | |
10:39 | ez a szám nem akkora, de akkor is | |
10:44 | ha az ember sok-sok süllyedt hajót lát, hát sok hajó lehetett a tengeren. | |
10:47 | Amikor ezek elsüllyednek, a gazdaság megy velük. | |
10:50 | Nos, sokat tudunk ezekbõl az adatokból, és különösképpen, | |
10:54 | az ókori dokumentumok adatbázisa 548 csatáról számol be, melyeket az iszlám vívott a klasszikus világ ellen. | |
11:05 | Ez mind új információ. Beszéltem olyanokkal akik történelem zseninek képzelik magukat, | |
11:09 | akik azt mondják: az Iszlám Európa ellen vívott háborúi - a tours-i csata, | |
11:13 | a gibraltári, a lepantói, a bécsi - rendben, ez négy. | |
11:25 | Az ember beszél egy történésszel, õ pedig ezeket sorolja fel. | |
11:33 | És emlékeztetlek titeket - az összed diát elküldhetem ha e-mailt küldtök nekem ezzel kapcsolatban. | |
11:38 | Nos, mit mutatnak nekünk eme új adatok? A következõt: nézzétek a fehér pontokat, | |
11:42 | Ezek vadiúj csaták, amelyek pirosra fognak váltani. A fehérek az újak. | |
11:47 | Minden alkalommal ezt fogom mutatni. Mindegyik klik húsz évet ölel. Az ûj csaták | |
11:51 | arra a húsz éves idõszakra fehéren szerepelnek,aztán pirosra váltanak, így ábrázolva a történelmet. | |
12:02 | Nos, ami fehér, az éppen zajlik, a piros pedig már lezajlott. Lássuk hogy voltak ezek a 548 csaták. | |
12:14 | Hetven másodperc alatt 1200 hódításokkal teli évet fogunk látni. | |
12:18 | Nézzétek milyen gyorsan történnek a dolgok. | |
12:23 | Durrr. Azt nem tudtátok, hogy franciaországra így lecsaptak, nem? Hallottatok tours-ról. | |
12:29 | Lássátok mi történik spanyolországban. A szigeteken, a támadások többsége csata. | |
12:33 | A partmenti támadások célja rabszolgaszerzés. | |
12:37 | Az itt történõ rabszolgaszerzés terjedelmes volt, és folyamatos. Ez az egész az volt. | |
12:41 | Baghdad aranykorában vagyunk. Ez az a büntetés ami | |
12:45 | rá van róva a keresztényekre mindenütt. | |
12:54 | Spanyolországban, egy csata után, a lovagok feje le lett vágva | |
12:58 | és akkora halmot csináltak ezekkel, hogy lóháton is takarta a látást. | |
13:08 | Észak afrikában az egész európai civilizáció eltünt már. | |
13:16 | Hallgatói kérdés: "Lenne egy kérdésem, olvasta az "a tizenharmadik törsz" c. könyvet?" válasz: "nem". | |
13:22 | Most elég hamar, s egyébként, lesz egy idõ periódus - láthatjátok itt ahogy pörög az óra - | |
13:26 | Öt csata lesz, gyors egymásutánban, észak afrikában - a barbár kalóz háborúk. | |
13:34 | Most ezen vagyunk, rendben? Most Bizánt megbukott, és Kelet Europát támadják. | |
13:38 | Figyeljétek meg hogy ez folyamatos, nincs megállás: | |
13:54 | Ez az a történelem amelyet sosem mesélnek el nektek. | |
13:58 | Ez a tórténet magyarázza el hogy keletkezett az egész. | |
14:02 | Most kezdenek leállni, mert az iszlám gyengûl. | |
14:19 | Kérdés egy jelenlévõtõl: "miért gyengült?" Válasz: | |
14:24 | "Korrupció. Minden birodalom belülrõl omlik össze a végén" Rendben. | |
14:31 | Azt mondom hogy a klasszikus civilizáció bukását nem a hódító | |
14:35 | germán barbár törzsek okozták. Azt mondom hogy ezt az iszlám okozta. | |
14:45 | Most egy kérdés jön. Miért nem akarjuk tudni ezt? Választ fogunk adni erre. | |
14:55 | Most hadd adjam meg nektek a szalagcímeket, azokkal a sok pontocskákkal. Amit mutattam nektek | |
14:58 | az csupán "mennyiség", rendben? folyamatos, de mennyiség. | |
15:02 | 1200 év csatáit mutattam be 70 másodperc alatt. Most át fogunk menni ezen | |
15:06 | 4 perc alatt. Megadom nektek minden évszázad szalagcímét. | |
15:10 | Így megtudjátok a történtek emocionális fokát. | |
15:19 | Jó - hetedik évszázad. Mohammed elküldte Khalidot és az iszlám kardját | |
15:23 | a Jazima törzshez, hogy térjenek át, de õk ezt visszautasították. Mindenkit megölt. | |
15:30 | Irakban, az Olayis-i csata után két napig vadászott a menekülõ vesztesekre, | |
15:34 | egy száraz folyómederhez vitte õket, és addig vágta a fejüket, míg nem patakzott a vér. | |
15:40 | Aztán elfogta a perzsa zoroasztriánus törzs kapitányát, és a neje jelenlétében | |
15:44 | levágta az ember fejét, hagyta hogy a vér a földre ömöljön, és azon erõszakolta meg a nejét. | |
15:48 | Ez volt Mohammed egyik társa. | |
15:55 | Ez a dzsihád természete. | |
15:58 | Kitõl tanulta Khalid mindezt? Mohammedtõl. Mohammedtõl, a Khaybar csatában. | |
16:06 | Umár meghódította jeruzsálemet, és minden zsidó és keresztény dhimmi lett, | |
16:10 | amely egy harmadrangu kvázi-rabszolga. | |
16:15 | A következõ évszazadokban az ún. "ARANYKOR"-t fogjuk látni. | |
16:19 | Ezt tanítják nekünk, az "aranykor" mítoszát - milyen fantasztikus az iszlám. | |
16:23 | Nos ez az ami itt történik, az "aranykor"-ban. | |
16:27 | Elõször is a szindeket, vagyis a hindukat támadták meg. 26.000 hindu veszett oda. | |
16:33 | Örmény nemeseket tereltek egy templomba egy tárgyalás után, | |
16:38 | és rájuk gyújtották az épületet. Mind odalett. Efeszoszban 7000 görög vált rabszolgává. | |
16:41 | Még mindig az "aranykor"-ban vagyunk. | |
16:42 | Minden új templom meg lett semmisítve. | |
16:45 | Amoriumban keresztények tömegeit verték láncba. Az egyiptomi keresztények fellázadtak | |
16:49 | a jizya ellen, ami egy shária törvényen alapuló, dhimmikre rott adónem. Templomok égtek, faluk semmisültek meg. | |
16:56 | Tizedik évszázad, még mindig az "aranykor". | |
16:57 | Thessalonikiben 22.000 keresztény rabszolgává válik. Keresztény mészárlás szevillában. | |
17:01 | Egyiptomban és Szíriában 30.000 templom elsöpörve. Ez a te vallásod, ez az enyém. | |
17:12 | Ez még mindig az "aranykor". | |
17:14 | 6.000 marokkói zsidó lemészárolva. Kordobában többszáz úgyszintén lemészárolva. Granadában 4.000 | |
17:18 | Grúzia és Örményország elfoglalása. A hindusztánban 15.000 halott hindu, félmillió láncbaverve. | |
17:22 | Ez még mindig az "aranykor". | |
17:28 | Yemenbe a zsidók választhattak: áttérni vagy meghalni. Granadai keresztények | |
17:32 | deportálása Marokkóba. Indiában sok város megsemmisül az "áttérni vagy meghalni" jegyében. | |
17:36 | Az egyik városban, 20.000 hindu válik rabszolgává. | |
17:40 | És még mindig az "aranykor" | |
17:43 | 50.000 hindu rabszolga úgy dönt áttér, hogy elnyerje a szabadságot. | |
17:48 | Egy új 20 éves hadjárat eredménye: 400.000 hindu áttér az iszlámra. | |
17:51 | Buddhista szerzetesek lemészárlása, nõi szerzetesek megerõszakolása. | |
17:54 | Damaszkuszba és Szafedbe keresztények tömeges kivégzése. Ugyanez a Marrakeshi zsidókkal. | |
17:59 | Tabriz - zsidók erõszakos áttérítése. | |
18:03 | És igen, ez még mindig az "aranykor" | |
18:04 | Lázadások törnek ki Kairóban. Templomok égnek. Tabriz-i zsidók erõszakos áttérítése. | |
18:09 | Tamerlán, a valaha élt egyik leggonoszabb ember, 90.000 hindut végez ki egy nap leforgása alatt. | |
18:16 | Még 30.000 hindu kerül kivégzésre másik csatában, Indiában. | |
18:19 | Másik muszlim vezetõ 180.000 hindut tesz rabszolgává. | |
18:25 | Hoppá, már túl vagyunk az aranykoron. Szóljatok ha láttok valami változást. | |
18:27 | Tamerlán 700 falut porig rombol indiában. Aztán Irak felé veszi az irányt. | |
18:31 | És megsemmisíti a nesztóriai és jakobita keresztényeket. | |
18:42 | A Kínából induló selyem út fele a nesztóriai keresztények tulajdonába volt. | |
18:46 | Ezek a keresztények futárszolgálattal és misszionáriusokkal is rendelkeztek a Kínai udvarban. | |
18:50 | Afganisztán részben keresztény volt. Ennek vége lett. | |
19:01 | Ez az egyház megsemmisítésének olyan oldala, melyet senki sem ismer. | |
19:07 | 700 évnyi támadások után Konstantinápoly is elesik. | |
19:10 | Tizenhatodik század. | |
19:12 | Tamerlán fia templomokat rombol, erõszakos áttérítéseket végez. | |
19:15 | Két parancsnoka két tornyot épit emberfejekbõl. Olyan magasak, hogy nem lehet fellátni rajtuk. | |
19:19 | És akkor a hindu nemes nõk elkezdték gyakorolni az un. szutí-t, | |
19:23 | vagyis tömeges öngyilkosságot, hogy ne váljanak szexrabszolgává a szultán háremébe. | |
19:30 | Tizenjetedik évszázad, a Jemeni zsidókak erõszakkal térítik át. Görögok és | |
19:34 | zoroasztriánusok erõszakos áttérítése Perzsiában, több mint fél millió hindu lemészárlása. | |
19:44 | Tizennyolcadik évszázad, több zoroasztriánusüldözés, a Jeddai zsidók kisöprése, | |
19:48 | A Marokkói zsidók lemészárlása, további hinduüldözések. | |
19:51 | Tizenkilencedik évszázad. | |
19:53 | Zsidók további erõszakos áttérítése Iránban, Baghdadban azok lemészárlása. | |
19:58 | Hoppá, negyed millió örmény keresztény kivégezve Törökországban. | |
20:02 | Aztán Perzsiában a zoroasztriánusokat végleg kiírtják. | |
20:03 | Huszadik évszázad. | |
20:07 | Több mint egy millió örmény keresztény kivégzése. Egy millió. | |
20:15 | Nos, most nem csak a csaták számait ismeriket, hanem azt is, mi lényeges dolgok történtek. | |
20:19 | Most ismeritek a minõséget és a mennyiséget. | |
20:26 | Tudatosult bennetek, hogy milyen rossz volt ez az egész? | |
20:32 | Az elfogadott tanítás azt tartja, hogy a klasszikus világ bukásának semmi köze nem volt az iszlámnak, | |
20:36 | és azt is, hogy az iszlám jó volt mert a suta európaiak elvesztették a klasszikus tudást, és | |
20:40 | az okos és bölcs arab muszlimok ezt a tudást megõrizték az "aranykor"-ban. | |
20:49 | Ezt tanítják az iskoláinkban. | |
20:55 | Én azt állítom hogy az iszlám semmisítette meg. | |
21:00 | Rendben, eddig a szárazföldrõl beszéltünk. | |
21:04 | Most a tengerrõl szeretnék beszélni, mert a klasszikus civilizáció a földközi tengeren alapult. | |
21:14 | Egyiptom a földközi világ része volt, nem afrikáé, rendben? | |
21:23 | Mert alexandriából Nigériába utazni egy örökkévalóság volt. | |
21:27 | De hajóval az ember 10 nap alatt ott van. | |
21:32 | Van ennek értelme? Olcsó szállítási módszer volt. | |
21:36 | Egy tonna gabona Egyiptomból Rómába hajóval való szállítása annyiba került mint 75 oda-vissza út földön. | |
21:44 | Ez fontos. Beszédem után a nemzetközi viszonylatra fogok rátérni. | |
21:48 | Én semmiféle támadást nem várok az uton, mert azt feltételezem, hogy a nemzetközi útvonal biztonságos. | |
21:57 | Az szokott lenni a római béke korában. De annak vége lett. | |
22:03 | Fontos volt a hajóipar, még 500 hajó is lehetett a konstantinápolyi kikötõben. | |
22:07 | A tengeren való szabadmozgás megszünése. | |
22:13 | hadd mutassak nektek valamit. Ezt a történelembõl tudjuk. Az adatok. | |
22:17 | Róma a tengeren keresztül tartotta a kapcsolatot Galliával. Aztán jött az iszlám, | |
22:21 | és csak földön, az alpokon keresztül közlekedhettek. Miért tették így? | |
22:25 | Mert a tengeren megszûnt a szabad közlekedés. | |
22:33 | Ez itt érdekes. A fekete halál ismert probléma volt a földközi tengeren. Négy hónapig is | |
22:37 | beletelhetett, amíg valaki elért innen Konstantinápolyig, a sûrû kereskedelmi hajóforgalom miatt. | |
22:45 | Nos, ennek az egésznek vége lett. Amikor a fekete halál kitört, | |
22:49 | kikötõröl kikötõre vándorolt ezen a részen, s csak négy év után ért ide. | |
22:58 | Látjátok azt a pontot amit most jelölök? Az volt az apró kereskedelmi szabadság. Mint útnak induló | |
23:02 | kereskedõ, hajó s áruk nélkül végezhetted, és rá még rabszolgaként. | |
23:13 | És hát ez nagyban gátolta a kereskedelmet. | |
23:20 | A keresztények majdhogynem még egy deszkát sem tudtak vízrebocsátani a tengeren. | |
23:25 | Mi lett enne a vége? Európa szegény és elzárt lett. | |
23:30 | Ismeritek a barbár kalózok tevékenységeit? Ez ugyanaz volt. | |
23:42 | Benne van a szunnába, vagyis "Mohammed útja". | |
23:46 | Van egy híres és agyonismételt Hadith amelyben Mohammed arról álmodik, hogy | |
23:50 | a dzsihádba induló emberei a tengeren hajóznak. | |
23:57 | Amennyiben csak lehetséges, az iszlám mindig gazdasági hadat visel. Mohammed Karavánokra támadott. | |
24:07 | Mit támadtak meg New-Yorkba? Hát az ikertornyokat. Ezt. | |
24:15 | Gazdasági hadviselés. Én csodálója vagyok az iszlám hadviselési taktikáinak. | |
24:22 | Mindegyiknél fejlettebbek. Mindent felhasználnak a hadviselésre. | |
24:25 | Mindent, beleértve az anyaméhet is. | |
24:27 | Ez volt a gazdasági dzsihád. | |
24:31 | Három volt. Emlékeztek a sötét középkorra? Nos, három volt. | |
24:39 | Egy Európába, egy Törökországba, egy Észak Afrikába. | |
24:45 | Senki sem mondta ezt nektek, ugye? No vajon miért? | |
24:49 | Itt látunk néhány romokat. | |
24:51 | Mi olyan fontos ezekben a romokban? Nos, még mindig talpon vannak. | |
24:54 | Mi történt Rómában a romokkal? | |
24:57 | Nos, az emberek akik még ott éltek, kõbányákként használták õket. | |
25:00 | Felszedték (a köveket). A colisszeum túl nagy falat volt, azért maradt meg. | |
25:05 | Mit árul ez el nekünk? Ha ez a sok kõ még ott van, akkor ezek szerint senki sem volt ott. | |
25:11 | Az Észak Afrikában zajló invázió annyira brutális és gyors volt, hogy a kikötõ is eltünt. | |
25:19 | És ez íy történt. | |
25:22 | Észak Afrika mezõgazdasági, öntözött terület volt. | |
25:26 | Az intelligens rómaiak utakat fektettek Észak Afrikába. | |
25:30 | Olivafákat ültettek, hogy árnyékot adjanak és rögzítsék az utakat. | |
25:35 | És ezek után az ember megvette egy bizonyos útszakasz használati jogát | |
25:39 | Észak Afrikában. Az ember gondozta a fákat és az utat, és megtarthatta a termést. | |
25:47 | Így, a rómaiak pénz csináltak a haszonbérbeadásból, és az utak rögzítve maradta, ingyen (nekik). | |
25:51 | és mások üzletet csináltak ebbõl. | |
25:55 | Ez okos dolog, nemde? | |
25:59 | Ennek mind vége lett. A hódító arabok nem voltak gazdák, hanem pásztorok. | |
26:02 | Az ottani emberek keresztények voltak, és emiatt a kecskék - | |
26:06 | egy átlagos arab családnak úgy 50 kecskéje volt - | |
26:12 | odavitték a kecskéjeiket a keresztények foldjeikhez. A keresztények, | |
26:16 | mint dhimmik, egy árva szót nem szólhattak. | |
26:19 | Volt halál és a termények pusztulása, és a kikötõk megszüntek mûködni. | |
26:29 | Ilyen brutálisan, keményen és gyorsan jött az összeomlás az Észak Afrikai gazdaságra. | |
26:35 | Mi maradt az európai gazdaságnak? Bõrök, faanyag, kardok és rabszolgák. | |
26:43 | Most már valóban egy olyan ponthoz érkezünk, ahol nem akarjuk ismerni ezt a történetet. | |
26:49 | Büszke valamelyikötör arra, hogy az õseitek közül néhányat az olasz partoknál elkaptak | |
26:53 | És egy hárembe vitték Észak Afrikába? | |
26:56 | És most vannak gyerekeitek? Távoli rokonaitok? | |
27:01 | Látjátok, talán vannak távoli rokonaitok az arab világban, és nen is tudtok róla. | |
27:05 | Mert egy millió keresztényt rabszolgaként adtak el. | |
27:10 | És egyébként a velenceiek is belesegítettek ebbe. | |
27:16 | És egy másik kínos történelmi részlet az, hogy a zsidóknak nagy szerepük volt | |
27:19 | a transzmediterrán rabszolgakereskedelemben. | |
27:22 | Senk sem jön ki jól ebbõl, senki. | |
27:26 | Azt is elkezdhetitek mondani, hogy valójában semmit sem akartok tudni ebból. | |
27:32 | Nos? Elkapjátok a fonalat? | |
27:37 | Amit még mondanak nekünk az az, hogy milyen gonoszak voltak a keresztények | |
27:41 | és milyen ártatlanok a muszlimok a keresztes háborúkban. | |
27:46 | Ki hallott errõl? Na igen, a keresztes háborúk, milyen kínos dolog. Ki mentünk | |
27:50 | európából és oda mentünk és elfoglaltuk az arab földeket, és bántottuk és megõltük õket. | |
27:55 | Hallottam papokat bánkódni hogy milyen rosszak és kegyetlenek voltak a keresztes háborúk. | |
28:05 | Na jó. | |
28:08 | Az iszlám 30.000 templomot söpört el. Zsidók és keresztények dhimmik voltak. | |
28:11 | Végtelen brutalitás volt a keresztények ellen, akik menekültek a közelkeletrõl. | |
28:15 | A bizánci császár a pápához fordult: "segíts rajtunk, könyörgök!" | |
28:23 | Nos ez nagy dolog volt, mert a bizánci császár és a pápa | |
28:27 | Egyáltalán nem voltak jóban. De akkor kétségbe voltak esve. | |
28:31 | Mit látott a pápa amikor kinézett? | |
28:35 | Ez az a világ amit látott 1100-ban, az elsõ keresztes háború idején. | |
28:40 | Nos, lássuk csak, Spanyolország döntõ része muszlim, és kalapálva vagyunk | |
28:44 | rendszeresen. Nos igen, ez a kereszténység már a multé. Hoppá, ez már nincs. | |
28:55 | És nézzétek ezt a sok csatát ott, ahol még van kereszténység. | |
29:01 | Látjátok azt a geopolitikai problémát, amivel a pápa szembenézett? | |
29:06 | Ez nem csak az volt hogy na, nyergeljük fel a lovakat és rohanás kifosztani az arabokat - | |
29:10 | mert ezt mesélik el nektek. | |
29:12 | Ez a politikai panoráma. | |
29:16 | Nos akkor lássuk a keresztes háborúk hadi térképét. | |
29:20 | Megmutattam nektek a dzsihád térképet. Most a keresztes csatáké jön. | |
29:32 | Mindjárt megvan... na így. | |
29:39 | Azt mesélik, hogy a keresztes háborúk morálisan a dzsiháddal voltak egyenértékûek, | |
29:43 | és emiatt szégyenkeznünk kell, és sírni és bánkodni. | |
29:48 | A keresztes hadjáratok védelmi jellegûek voltak. 300 évig tartottak. | |
29:51 | A legutóbbi 800 éve volt. | |
29:54 | Az összes dzsihád offenzív volt, 14 évszázadig tartott és még mindig tart. | |
30:00 | Több mint valószínû, hogy jelenleg nigériaiakat végeznek ki Nigériában. | |
30:07 | Nos, ez morálisan egyenértékû? | |
30:14 | Miért, miért, miért nem tanítják ezt vallásos iskolákban? | |
30:20 | Nos, a papok azt fogják mondani: "a keresztes háborúk annyira szörnyûek voltak!" | |
30:24 | Nem, a keresztes háborúk azon kevés pillanatok voltak, amikor az egyház felbátorodott. | |
30:29 | Aztán bocsánatot kellett kérnünk emiatt. | |
30:32 | Na akkor most térjünk az "iszlám nagy jótéteményeire" | |
30:36 | Két különbözõ aranykorról beszélnek nekünk, | |
30:39 | Al-Andaluszról, a fantasztikus birodalomról hispániában, amelyben "multikulturális béke" volt. | |
30:47 | Zsidók, keresztények és muszlimok mind együtt éltek Európa "aranykorában" | |
30:51 | Hallottatok valaha errõl? | |
30:56 | Ez Al-Andalusz "aranykor"-ának hadi térképe. | |
31:03 | Nos amíg mind ez megtörténik, rendelések érkeznek rabszolgákra. | |
31:07 | Az elsõ rabszolga megrendelés azé a Kalifáé volt, aki 3000 szõke szüzeket rendelt. | |
31:15 | El lettek szállítva spanyolországból. Csaták zajlanak le, keresztény lovagok esnek el. | |
31:24 | De nézzétek ezt itt, a keresztények nem adják fel a harcot. | |
31:30 | Ez hétszáz éven keresztül fog tartani, és közel kétszáz - | |
31:34 | több mint százötven csatát fognak vívni. | |
31:37 | Kérdés a hallgatóságtól: "Hol volt a Kalifa?" | |
31:40 | Válász: "több mint egy volt akkoriban. Ez az Észak Afrikai volt". | |
31:50 | Ezt látva, most értitek miért Erzsébet és Ferdinánd | |
31:54 | kirúgtak minden muszlimot spanyolországból amikor hatalomra kerültek? | |
32:00 | Mindegyiket elküldték. | |
32:05 | Rendben. Kérdésen a következõ: mi volt akkor Al-Andalusz, a multikulti aranykor vagy egy terror birodalom? | |
32:13 | Én azt állítom hogy egy terror birodalom volt, és egyáltalán nem egy "aranykor". | |
32:17 | És igen, néhányaknak jól ment a soruk. | |
32:21 | Az elit szekere jól ment. Volt néhány gazdag keresztény és zsidó, akinek jól ment. | |
32:27 | De egyébként a háború és rabszolgatartás folyamatos volt. | |
32:29 | A keresztényeknek olyan öltözéket kellett viselniük, hogy megkülönböztethetõek legyenek. | |
32:33 | És a keresztény nem hordhatott kardot, és különleges adókat kellett fizetnie. | |
32:38 | Aztán jön a kérdés: "Miért van ez elmagyarázva nekünk?" | |
32:41 | Itt pedig a Baghdadi aranykor van. | |
32:47 | Vágjunk bele. Ez az a sok csata ami lezajlott Baghdad aranykorában. | |
32:56 | Nem csak az hogy borzasztóan el vannak foglalva a keresztények írtásával, de | |
33:00 | azzal is, hogy bevezessék a shária és a hadith doktrínát. | |
33:04 | És a rabszolgakereskedelemben is tevékenyek. Ismeritek azokat az egzótikus képeket | |
33:08 | a háremekrol. Azok a "play-boy" elötti dolgok. Gyönyörû nõk légies ruházattal. | |
33:20 | Mindegyik keresztény nõ volt. Már nem annyira romantikus, nem? | |
33:26 | A másik dolog ami Baghdadban történik az az, hogy egy új filozófia kezd kibontakozni, | |
33:30 | mely szerint nincs sem ok sem okozat. | |
33:35 | Ez pedig bénitólag hatott az elmére. | |
33:41 | Rendben. Ez volt az összes csata mely lezajlott a mitikus "aranykor"-ban. | |
33:48 | Az aranykorban, keresztények és zsidók dhimmik voltak. A keresztények szexrabszolgák voltak. | |
33:52 | Ez itt valami figyelemreméltó. A Baghdadi aranykorban kibontakozott egy filozófia | |
33:56 | mely szerint nem voltak sem természetes törvények sem ok-okozat. | |
34:04 | Tudós vagyok. Mi két törvénybõl indulunk ki. Az ellentmondás törvénye - ellentmond az egyik adat a másiknak? | |
34:12 | És az ok-okozati törvény. | |
34:15 | Most magyaráztam el nektek miért nem voltak az aranykorban | |
34:18 | "tudomány nóbel-díjas" muszlimok. | |
34:21 | Az ember nem lehet egyszerre tudós és az ok-okozat törvény elutasítója! Ez nem megy így. | |
34:32 | Nos, a keresztények voltak azok, akik a fordításokat végezték az "aranykor"-ban, és figyeljetek, | |
34:36 | azt mondják nekünk, hogy hú mekkora szellemi teljesítmény volt? a könyvek 90%-át megsemmisítették. | |
34:40 | ést azt mondják nekünk hogy a maradék 10% ami megmaradt az olyan mint... | |
34:43 | "hú, ez volt az aranykor, örök hála a muszlimoknat". | |
34:47 | A 100% meglenne ha nem kerültek volna elõ õk! | |
34:55 | Az indiai könyvtár például: a világ legnagyobb könyvtára a buddhista volt, Nalandában. | |
35:04 | Egy generális meglátta, amikor meghódították a helyet, és katonái kérdezték: | |
35:07 | "Mit tehetnénk ezzel a könyvtárral?" | |
35:10 | A generális parancsa így szólt: "Ha van ott olyan adat, amely a koránban is fellelhetõ - | |
35:14 | akkor azt már ismerjük, tehát elégetni. Ha van ott olyan adat, amely nincs a Koránban, akkor az hamis. Tehát elégetni" | |
35:24 | Ugyanezt csinálták majdnem mindegyik könyvtárral. | |
35:28 | Miért mondják nekünk hogy ez egy csodálatos aranykor volt, amelyben a tudás meg lett õrizve? | |
35:33 | Ottomán birodalom, 1683. Az iszlám európai jelenléte kapcsán van ez itt. | |
35:43 | Ez a mai világ. Azt magyaráztam el hogy jött létre ez a világ. | |
35:46 | Végtelen és brutális üldözések árán jött létre a nem muszlimok ellen. | |
35:54 | Most térjünk át a modern idõkre. Mindez 1922-ben ért véget. | |
35:58 | Ez egy 19.000 dzsihád támadás adatbankon alapszik, 9-11 óta. | |
36:03 | Olyan adatok mint a dátum, az ország, a város, az áldozatok száma plusz sérültek, és egy leírás. | |
36:11 | Nos, ha 19.000 darab adatot mutattok be egy olyasvalakinek mint én, akkor elkezdek kérdezni: | |
36:14 | Hogy tehet ez értelmezhetõvé? Nos akkor tegyük azzá. | |
36:19 | Ami azt illeti, hallotatok már ezekrõl a 19.000 támadásról valamelyik helyi újságban? | |
36:23 | Nemde? (a hallgatóság nevet a háttérben) | |
36:25 | Hallottatok már errõl? Ott volt az esti hírekben? | |
36:28 | (A hallgatóság egyik tagja egy irreleváns hírt említ meg, | |
36:30 | és egy másik úgyszintén) | |
36:33 | O igen, az a hír. Igen, tudom. | |
36:35 | Na jó, akkor tovább. | |
36:37 | Ez egyébként az (a hely), ahol mindez történt. Érdekes belegondolni ebbe. | |
36:41 | Észre fogtok venni valamit. | |
36:45 | Ez az iszlám világ, és minde körülötte forog. De látjátok mi minden történik Európában? | |
36:50 | Fogom az adatbázist, aztán szelektálom és rendszerezem (az adatokat), az iszlám doktrínája szerint. | |
36:58 | Mire összpontosít az iszlám doctrínája? | |
36:59 | Nos, az elsõ elõadásomban azt magyaráztam, hogy a kafírra (hitetlenre) összpontosítanak. | |
37:03 | Így a kafírt használom fel, hogy az iszlám szemszögébõl vizsgáljan az adatokat. | |
37:07 | Látjátok, én vagyok a multikulti netovábbja. Nem, tényleg (hallgatóság nevet) | |
37:13 | Én vagyok az egyetlen akit találni fogtok, hogy az iszlám szemszögébõl analizálja az iszlámot. Na lássuk. | |
37:18 | Itt vannak az utóbbi 10 évben bekövetkezett támadások. | |
37:23 | Zöldben látjuk a muszlim muszlim ellen erõszakot. Szóval muszlim öl muszlimot? | |
37:27 | (Hallgatóság hallható reakciója) Valóban? Ezt csinálják Szíriában miközben beszélünk, nem? | |
37:34 | Emlékeztek Iránra és Irakra? Rendben. | |
37:37 | Aztán itt van az egyetlen ami érdekel. Akarom mondani, mottóm: | |
37:41 | "Árulj fegyvereket és tudást a vesztesnek. (hallgatóság nevet) | |
37:47 | Nagyon komolyan beszélek. Azt gondoljátok viccelek. (hallgatóság: "nem") | |
37:51 | Oké. Itt van a történetünk, itt... szinten marad. Ez érdekes | |
37:58 | Egyébként, alig van nap dzsihád támadás nélkül. | |
38:01 | A modern dzsihád folyamatos és jellegzetes, ja és igen, egy dolog amit | |
38:05 | ez a kanyarodó vonal bizonyít, hogy az iszlám káros a kafírokra és a muszlimokra (is) | |
38:13 | Az iszlám káros a muszlimokra és azokra, akik nem azok. Az adatok világosak. Vita efelõl? | |
38:20 | Rendben. A modern dzsihád folyamatos dolog, de mit is láttunk a másik hadi térképen? ugyanezt. | |
38:26 | Két fajta dzsihád van - kafír és muszlim ellen. Valószínûleg muszlimot õlni - | |
38:30 | az ok amiért Szíriában ölnek más muszlimokat - hát õk nem "igazi" muszlimok. Rendben? | |
38:37 | Most viszont új dolgot mutattunk be - az alacsony intenzitásu, | |
38:41 | államhoz nem kötött dzsihád. Rendben? | |
38:46 | Az a sok háború 1922-ig a kalifák dolga volt. Rendben? | |
38:52 | Most államhoz nem kötött dzsihád van. Ez egészen más dolog. | |
38:59 | Oké. Évekre számított dzsihád támadások. Csak a 4 elsõ országot választottam ki, de ez kissé | |
39:03 | tévesztõ, mert Izrael icipici, India pedig hatalmas. Na akkor fejenként, népesség szerint: | |
39:11 | Na és most Izrael? Biztos meglepõdtetek Thaiföldön. | |
39:15 | Azt nem tudtátok, hogy Thaiföldet rendszeresen éri támadás, ugye? | |
39:20 | És nézzetek, itt egy keresztény ország, a Fülöpszigetek, 3-ik helyen. India pedig hindu. | |
39:24 | Hoppááá, tudjátok ezt? Éppen mondtam nektek, hogy a dzsihád zsidók, buddhisták, | |
39:28 | keresztények és hinduk ellen folyik. | |
39:32 | Ezek adatok. Most pedig ott vannak azok a multikulturális párbeszédek | |
39:36 | amik a pap, a rabbi és az imám tartanak. | |
39:45 | A pap és a rabbi megegyezésre törekednek, az imám pedig a gyõzelemre. | |
39:48 | És mit mond nekik a muszlim? Ó, a keresztények és a zsidók | |
39:52 | azok az írás népei. Ó, mi testvérek vagyunk Ábrahám vallásában | |
39:56 | a kereszténnyel és a zsidóval. Tudjátok, csaknem ugyanazok vagyunk, testvérek Ábrahámtól. | |
40:00 | S hogy megy ez? Nos, itt az írás népének egyik tagja, itt egy másik. | |
40:04 | De kiderül hogy olyan gyorsan megölnek egy zsidót, egy keresztényt, egy hindut, mint egyet maguk közül. | |
40:14 | Ennyit arról, hogy "testvérek Ábrahám vallásában". | |
40:18 | Az adatok nem támasszák alá az elméletet, ergo az elmélet téves. | |
40:22 | Nincs Ábrahám-féle testvériség, kivéve azok fejébe, akik a szószékeken vannak. | |
40:31 | A dzsihád a zsidó, buddhista, keresztény és hindu, és az ateista ellen irányul. | |
40:35 | Amúgy az ateisták számukra a legrosszabb fajta. | |
40:39 | Talán még a hindunál is rosszabb, ki tudja. Ezt nehéz megállapítani. | |
40:43 | Minden kafír ellen irányul. Ez ellen megy a dzsihád. | |
40:48 | A béke vallása. Na lássuk: | |
40:50 | 548 csata, 19.000 dzsihád támadás, mind 14 évszázad alatt. | |
41:00 | Emiatt az iszlám az 91% erõszak és 9% béke. | |
41:04 | Így, Bush elnöknek csak 9%-ban volt igaza amikor a béke vallásának nevezte az iszlámot. | |
41:08 | Folyamatos erõszak. Van egy doktrína. | |
41:11 | A dzsihád doktrínája a Sírában, a koránban és a haditokban lelhetõ fel. | |
41:14 | Ezt már megtárgyaltuk. Nem szeretik a kafírokat. | |
41:19 | A dzsihát egész doktrínáját megtaláljuk a szövegekben. | |
41:23 | Az iszlám csaka dzsihádon keresztül volt sikeres, emiatt van egy doktrína | |
41:27 | amely táplálja a dzsihádot, és a civilizáziók õsszeomlását okozza. | |
41:34 | Na és itt van, a dzsihád könnyei. | |
41:37 | 270 millió halott 1400 év alatt. Olvasni és sírni. A doktrína vezette az egészet. | |
41:44 | A történelem megmutatja a politikai iszlám valódi természetét, amely minden kafír civilizáció ellensége. | |
41:51 | Itt van 1400 év intellektuális történelme. Nagyon sok dokumentumot olvastam. | |
41:55 | Soha sem beszélnek a muszlimról, csak az arabról, törökrõl, mórról, | |
41:59 | Al Qaeda, Ázsiai... és mindig "specialisták" beszélnek. | |
42:05 | És most minden elfogadott "specialista" az iszlám érdekében beszél. | |
42:10 | Miért men fedték fel korábban a "Korán kódot"? Hogyhogy nem tanítják Mohammedet | |
42:14 | és miért az "aranykor" propagandát igen? | |
42:17 | Miért vagyunk még ignoránsak és miért szenvedünk? Szerintem egy oka van. | |
42:24 | Állítom, hogy ez az évszázadokon keresztûli brutalitás ugyanazt hozta létre a nyugati | |
42:28 | tudatba, mint ami a bántalmazot kutyába, a vert feleségbe vagy az erõszakolt gyerekbe elõfordul. | |
42:33 | Nem gondolkodunk helyesen. Mindenki ismeri a bántalmazott kutya reakcióját az emberi közeledésre. | |
42:38 | Ez a nyugati mentalitás. | |
42:42 | Letagadjuk a támadásokat. Mennyit tájékoztatnak a dzsihádról? | |
42:46 | Az egyház nem fogja elismerni hogy keresztények szenvednek, akárhol. | |
42:50 | Félelem. Ezt használta fel Mohammed. Akármilyen iszlámmal kapcsolatos kritikában ott van egy kis félelem. | |
42:56 | Bûntudat. "Ó, nem bántuk jól az iszlámmal. Ha jobban bántunk volna vele, minden jó lenne" | |
43:02 | Nem tanítjuk a történelmet. | |
43:05 | Meg vagyunk alázva. Ki dicsekedne arról, hogy õsei rabszolgák voltak, | |
43:09 | Hogy a történelme meg lett semmisítve, és csak az "aranykor" hazugságot tanítjuk? | |
43:16 | Megfigyeltétek mennyire savanyú és méreggel teli lett a politika 9/11 óta? | |
43:20 | Az oka az, hogy nincs megengedve nekünk hogy dühösek legyünk az ellenségre. | |
43:25 | Csak egymásra vagyunk dühösek. | |
43:27 | Tehetetlenek vagyunk. Valaki vitázni akar errõl? | |
43:34 | A muszlimok egy egyetlen eladott rabszolga vagy megölt ember tényét sem fogják elismerni. | |
43:38 | Kihaõnemek és biztosak magukban. Az iszlám tökéletes. | |
43:42 | Islám azt jelenti, hogy "alávetettség". Azt várnak tõlünk, és meg is kapják. | |
43:48 | Az iszlám az áldozat. Ezt hallottam 9/11 után. Eme támadás valódi áldozatai a muszlimok voltak. | |
43:52 | Hallottátok ezt már? | |
43:56 | 14 évszázad brutalitás, rabszolgaság, rablás, megtévesztés, megerõszakolás, | |
43:60 | megsemmisítés és lebecsmérlés után a kafír mentalitása a bántalmazott áldozatáéhoz vált egyenlõvé. | |
44:05 | Egyetlen megoldásunk, hogy szembenézzünk a történelmünkkel, és elfogadjuk. Pontosan ez | |
44:09 | az ami meg fog gyógyítani minket, úgy ahogy egy bántalmazott személyt gyógyítanak. | |
44:20 | Vissza kell térni az eredetileg történtekre, és ettõl félünk. Köszönöm szépen. |
0 comments:
Post a Comment